Normalizáció, diszkrimináció

A normalizációs elv

a fogyatékossággal élő emberekről történő gondoskodás megváltoztatását, emberhez méltó életük elismerését, életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból kifejlődött, átfogó elméleti koncepció. Kezdeti célja a dán Bank-Mikkelsen 1969-ből származó megfogalmazása szerint „…lehetővé tenni azt, hogy az értelmi fogyatékosok olyan egzisztenciát érjenek el, mely lehetőség szerint a normális életfeltételekhez legközelebb áll.” Az elméletté formálás kidolgozója a svéd Nirje, majd az amerikai Wolfensberger, aki kiterjesztette a programot mindazokra, akik „leértékelt” emberként élnek a társ.-ban. A ~ szerint nincs kétfajta ember (fogyatékos és ép), emberek vannak, változatos tulajdonságokkal. Nem lehetséges tehát kétféle bánásmód sem, csak egyetlenegy: emberhez méltó. A ~ből következett a fogyatékos személyek bentlakásos intézményeiben a működési zavarok megszüntetése; fejlődést, szociális tanulást, érzelmi biztonságot nyújtó, változatos, heteroszexuális világ megteremtése, majd fokozatosan a nagy intézmények megszüntetése, lakóközösségre orientált szolgáltatások kialakítása. Fontos normalizációs gondolat: „legkevésbé korlátozó környezetben” biztosítani az adott társ. nem fogyatékosok számára rendelkezésre álló kultúráját, szolgáltatásait a fogyatékos emberek számára is.

– Ir. Flynn, R. J.–Nitsch, K. E. (eds): Normalization, social integration and community services. Baltimore, 1980.; Lányiné E. Á.–Marton K.: Értelmi fogyatékosok szociális teljesítményeinek vizsgálata. Bp. 1991.



Fogyatékosság és diszkrimináció

Egy 2000 novemberében kibocsátott Európai Uniós (EU) Irányelv (Council Directive 2000/78/EC) megteremtette az egyenlő elbánás általános keretét a foglalkoztatásban és a munkahelyeken, és törvényen kívül helyezte a vallás, hit, fogyatékosság és szexuális beállí-tottság alapján történő hátrányos megkülönböztetést („Egyenlő Bánásmódról Szóló Keret-irányelv”, ’Framework Equal Treatment Directive’, FETD). A diszkrimináció-ellenes politika a szabályozó szakpolitikák viszonylag új fajtája. A jelen fejezet fő célja annak vizsgálata, hogy ez az új megközelítés miként kapcsolódik az egyes tagállamokban eddig alkalmazott politikákhoz. Áttekintjük az érvényben lévő diszkrimináció-ellenes intézkedéseket, és azt is megvizsgáljuk, hogy e diszkrimináció-ellenes politikák hogyan illeszkednek más olyan politi-kákhoz, amelyek a fogyatékosok előtt álló, foglalkoztatásba való belépést vagy bennmaradást gátló esetleges akadályok leküzdésére törekednek. (A diszkrimináció-ellenes politika hatóköre túlterjedhet a foglalkoztatás területén, mi azonban mégis a foglalkoztatásra helyezzük a hang-súlyt, mivel a FETD is csak arra szorítkozik.)
(a teljes dokumentum elérhető itt)

0 comments: